|
Innen nézve a sírgödör
már nem mély, hanem magas.
A szomszédokkal a társalgás
már sok éve félszavas.
Az évek telnek, a hónapok,
mint másodperc - a hetek.
Van, ki régebben van velünk,
mint mennyit ott fent élhetett.
Egyre kevésbé fontos az,
hogy ki mért jött, vagy mi elől?...
Nem számít, áll-e a fejfa még,
de az se, ha korhadtan kidől...
Néha cinkosan hallgatózunk,
ha harangszó jelzi az újakat:
- Vajon kik jönnek? Közöttük
hány rokon, ismerős akad?
Aztán hallgatunk. Néha-néha
beszélgetünk - a félszavak...
Nincs, ki megszabja, miről,
hiszen itt, nekünk - már mindent szabad.
2000. június 30.
|